Rózsák a bőrápolásban – Nem minden rózsa ugyanaz!

A nyár egyik legszebb hírnöke kétségtelenül a rózsa. Illata, szépsége és eleganciája évszázadok óta lenyűgözi az embereket, de a rózsák nemcsak a kertek díszei: a kozmetikai ipar egyik legértékesebb növényi alapanyagát is adják.

A bőrápolás világában azonban könnyű elveszni a különböző rózsafajok és elnevezések között. Rózsaolaj, csipkebogyóolaj, rózsavíz, damaszkuszi rózsa – vajon mi a különbség közöttük, és melyik mire való?

Nézzük meg közelebbről!

Először is: magolaj vagy virágszirom?

A rózsából készült kozmetikai alapanyagok két nagy csoportra oszthatók:

  • A magokból sajtolt növényi olajokra, amelyek a csipkebogyó magjából készülnek.
  • A virágszirmokból lepárolt kivonatokra, vagyis az illóolajokra és a rózsavízre (hidrolátumra).

Bár ugyanahhoz a növénynemzetséghez tartoznak, hatásuk és felhasználásuk jelentősen eltér.

rózsa

A rózsa mindig kitüntetett helyet foglalt el az emberek életében – az ókortól napjainkig töretlen a népszerűsége

A regeneráló csipkebogyóolajok világa

A vadrózsák terméséből, a csipkebogyóból nyert olajok nem rózsaillatúak. Értéküket elsősorban a bennük található esszenciális zsírsavak, antioxidánsok és vitaminok adják.

Rosa canina – A klasszikus gyepűrózsa

A hazánkban is gyakran előforduló gyepűrózsa magolaja igazi bőrtápláló kincs. Gazdag esszenciális zsírsavakban, amelyek támogatják a bőr természetes védőrétegét.

Különösen hasznos lehet:

  • napfény által igénybe vett bőr ápolására,
  • a rugalmasságát vesztett bőr támogatására,
  • a bőr regenerációjának elősegítésére.

A nyári hónapok után kiváló választás lehet a bőr helyreállításához.

Rosa rubiginosa – A híres „rosa mosqueta”

A nemzetközi kozmetikai piacon gyakran találkozhatunk a „rosa mosqueta” elnevezéssel. Fontos tudni, hogy ez nem egy önálló botanikai faj neve, hanem egy spanyol nyelvű gyűjtőnév. Európából a Rosa rubiginosa és részben a Rosa canina fajokat telepítették be Dél-Amerikába, különösen Chilébe, ahol kiválóan alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz és nagy területeken elvadultak. A helyi lakosságot ezek a betelepített rózsák a maguk vad és illatos jellegével a pézsmarózsára emlékeztették, ezért összefoglaló néven „rosa mosqueta” (mosqueta = pézsma-, pézsmás) néven kezdték emlegetni, és ez az elnevezés később a kozmetikai iparban is elterjedt.

Az ebből nyert olaj különlegessége, hogy természetes formában tartalmaz A-vitamin-származékokat, amelyek segíthetik a bőr megújulását és a kollagéntermelést.

Ezért gyakran alkalmazzák:

  • akné utáni hegek ápolására,
  • pigmentfoltok halványítására,
  • egyenetlen bőrtónus javítására,
  • érett bőr regenerálására.
rózsafajok

Rosa moschata – A pézsmarózsa és a piaci elnevezések

Ez a valódi pézsmarózsa, ami egy Ázsiából származó önálló rózsafaj. Tiszta magolaja rendkívül könnyű, selymes érzetet hagy a bőrön, segíti a bőr rugalmasságának megőrzését és lassítja az idő előtti öregedés jeleit.

A kozmetikai iparban és az összetevőlistákon (INCI) a Rosa moschata nevet hosszú ideig szinonimaként is használták a dél-amerikai Rosa rubiginosa (vagy a chilei vadrózsák keverékének) jelölésére. Bár a fajok botanikailag eltérnek, a belőlük nyert zsíros olajok bőrre gyakorolt kiváló regeneráló hatása és könnyű textúrája nagyon hasonló.

A rózsák királynője: a damaszkuszi rózsa

Ha a klasszikus rózsaillat jut eszünkbe, szinte biztos, hogy a Rosa damascena, vagyis a damaszkuszi rózsa áll a háttérben.

Ebben az esetben nem a magokat, hanem a frissen szedett virágszirmokat használják fel. A szirmokból vízgőz-desztillációval készül a rendkívül értékes rózsa illóolaj, valamint a lepárlás során keletkező rózsavíz. A damaszkuszi rózsa különleges növény: vadon ma már sehol nem található meg. A modern genetikai vizsgálatok szerint egy ősi természetes hibrid, amely három ázsiai rózsafaj – a Rosa gallica, a Rosa moschata és a Rosa fedtschenkoana – kereszteződéséből alakult ki évszázadokkal ezelőtt. E különleges genetikai örökségnek köszönheti gazdag illatanyagait és kivételes kozmetikai értékét.

Nevét ugyan Damaszkusz városáról kapta, de eredete valójában Közép-Ázsiához és az egykori Perzsiához köthető. A rózsavíz készítésének művészetét a perzsák fejlesztették tökélyre, Európába pedig a keresztes hadjáratok idején jutott el.

Napjaink legjelentősebb damaszkuszi rózsaültetvényei Bulgáriában és Törökországban találhatók.

a damaszkuszi rózsa története

A damaszkuszi rózsa (Rosa damascena) származása — három ősi rózsafaj (Rosa gallica, Rosa moschata és Rosa fedtschenkoana) természetes kereszteződésének eredménye Közép-Ázsia és Perzsia régiójában

Mit tud a rózsavíz és a rózsa illóolaj?

A damaszkuszi rózsa kivonatai elsősorban:

  • hidratálnak,
  • tonizálnak,
  • frissítik a bőrt,
  • támogatják az érett bőr ápolását,
  • kellemes aromaterápiás élményt nyújtanak.

Ezért gyakran találkozhatunk velük arctonikokban, permetekben, szérumokban és prémium bőrápoló készítményekben.

Melyik rózsát válasszuk?

A választás attól függ, hogy mire van szüksége a bőrünknek.

  • Ha a cél a regeneráció, a hegek és pigmentfoltok ápolása vagy a mélyebb táplálás, akkor a csipkebogyómagból sajtolt olajok – a Rosa canina vagy a Rosa rubiginosa (gyakran Rosa moschata néven is jelölve) – jelentik a legjobb választást.
  • Ha azonnali hidratálásra, frissítésre és a klasszikus, megnyugtató rózsaélményre vágyunk, akkor a damaszkuszi rózsa rózsavize vagy illóolaja lehet az ideális megoldás.

A rózsák világa jóval sokszínűbb annál, mint amit első pillantásra gondolnánk. Ha ismerjük az egyes fajok tulajdonságait, tudatosabban választhatunk olyan kozmetikumokat, amelyek valóban a bőrünk igényeire szabott támogatást nyújtanak.